*Harry szemszöge*
Megszólalt a hang
~Harry Styles viselkedj, különben elijeszzed magadtól a lányt...~
Ahogy a hang befejezte a mondatot rögtön elmúlt a fájdalom. Elkondolkoztam a szavain, amíg Abby ki nem jött a fürdőből. Lehet, hogy tényleg kicsit túl durva voltam neki? De annyira örülök, hogy végre megtaláltam.
-Csinos vagy.-néztem végig rajta elégedetten. Az általam választott pink rövidgatya és a young feliratos haspóló volt rajta:
-Köszi.-mosolygott édesen és levágódott mellém. A következő percben ajtócsapódást hallottunk és kétségbeesett kiáltozást. Lerohantunk a nappaliba és Niall állt ott egy nőt fogva.
-Niall mi van?- a nő nyaka véres volt, ahogy Niall arca is és a pólója.
-Én... én nem akartam, de elvágta a nyakát futás közben egy ág, és.... kért tőlem egy zsepit én meg elkísértem egy nyugisabb helyre ahol le tud ülni és...és a nyakának estem. Esküszöm, Harry, hogy nem akartam. Nem tudom hogy él e még. Azt hittem már vagyok olyan erős, hogy szembe tudjak szállni az étvágyammal de nem! Szörnyű vámpír vagyok.
*Abby szemszöge*
Niall nem azt mondta, hogy szörnyű ember vagyok. Nem ő azt mondta szörnyű vámpír vagyok. Biztos sokan nem képesek ezt így kimomdani magukra. De ez az öt srác (nem csak Harry és Niall) szeretnek halhatatlanok lenni.
-Oké Niall, nem lesz semmi gond. Gyere velem, lemossuk a vért, Harry pedig elintézi a lányt. Ugye Harry?-néztem rá mire csak bólintott, elvette Nialltől és felvitte az emeletre a fürdőszobámba. -Gyere Niall.-húztam magam után a földszinti fürdő felé. Lehajtotta a wc ülőke tetejét és ráült. Ridegen meredt maga lé, és halkan beszélt.
-Én nem akartam. Tényleg nem,de miután rákaptam, nem bírtam abbahagyni...-a kezébe temette az arcát.
-Semmi baj, Niall.-öleltem magamhoz. -Viszont most mossuk le a vért.-mosolyogtam rá és fogtam egy rongyot, melegvíz alá tartottam és szépen lemostam Niall nyakát. Aztán kiöblítettem a rongyot és az állát mostam le. Ezt addig játszottam újra és újra amíg már egvércsepp sem volt Niallön. -Kész.-mosolyogtam megint.- Menj vegyél át valami másik pólót.- paskoltam meg a vállát. Megfogadta a tanácsomat és felment a vendégszobába. Énmeg fogtam magam és felcsoszogtam a szobámba.
-Abby?-hallottam a fürdő felől Harry hangját.
-Én vagyok.-válaszoltam és elindultam a hang irányába. Beléptem a fürdőbe és Harry ott állt a kád mellett. A kádban a lány feküdt még mindig eszméletlenül. -Hogy van?
-Meg fog halni.-hajtotta le a fejét Harry.
-Nem, azt nem hagyhatjuk. A véred nem gyógyít?? - kérdeztem reménykedve. Harry szeme felcsillant.
-Abby bébi te egy zseni vagy!-mondta és beleharapott az alkarjába, hátradöntötte a lány fejét és hagyta, hogy a szájába csorogjon a vére. Elhúzta a karját és pillanatokkal később a lány felébredt. Beforrt a sebe is. Ilyen gyors gyógyulást még soha életemben nem láttam. Elképesztő.
-Hol vagyok? Mi történt?- Harryre pillantottam aki kétségbeesetten nézett rám. Improvizálnunk kellene, és ha jól láttam a pillantásán, Harrynek nem erőssége.
-Öhm hello, Carla vagyok.-mosolyogtam rá. Direkt nem akartam a saját nevem mondani.- Ő a barátom...- nem jutott eszembe semmi név...-Carlos.
-Hello Carla és Carlos.-biccentett felém és a barátom felé. - Hol a fenébe vagyok és mi a franc történt??
-A... házunkban vagy és egy fiún akartál segíteni, aki elesett és öhm beütötte az orrát, dőlt belőle a vér... te elájultál és mázli, hogy Carlos arra járt és idehozott. Csupa vér voltál, és vagy ezért, bocsi, hogy nem az ágyba raktunk.-mosolyogtam rá bizakodva, hogy nem vagyok túl átlátszó. Szerencsére a csaj eléggé... nem akarom megsérteni.
-Oké. Mindig is elájultam sok vér közelében.-vonta meg vállát.-Kösz, Carlos a segítséget. De most lelépek. Kösz Carla és Carlos.! -Harry visszarántotta a lányt, és mélyen a szemébe nézett és megismételte amiket mondtam csak hozzátette, hogy felejtsen el minket. A lány bólintott és elment. Odaléptem Harryhez és csak úgy megöleltem.
-Carla és Carlos, mi?-hallottam a hangján hogy vigyororg.
-Jól van ám, nem jutott eszembe más. Először Pepitot akartam mondani, de nem nézel ki mexikói drogdílernek.-vontam meg a vállam.
- Hola, mi amor.-mosolygott rám.
-Ez azt jelenti, hogy szia szerelmem.-vigyorogtam rá.
-Aha... de honnan tudod?
-A suliban 5 nyelvet kellett tanulnunk. Én spanyolt, franciát, németet, portugált és görögöt tanultam, mellé meg ugye a szokásos töri, matek, irodalom, nyelvtan, biosz, föci, kémia, fizika stb...
-És milyen jegyeid voltak?
-Végig kitűnő voltam, kivéve tizedikben, mert ott volt egy négyesem.
-Miből?-nézett rám elképedve Harry. Úgy látszik nem nézte volna ezeket belőlem. Ami persze nem baj, nem tudhatta.
-Földrajzból.
-Wow. És mellette sportoltál is igaz?
-Aha. Atlétikáztam.
-Azta . Nem néztem volna ki mindezt belőled, de persze nem sértésként mondom. Minden tiszteletem a tiéd!
-Köszi.-mosolyogtam rá és megcsókoltam.
*Este*
Már mindenki lefeküdt, a kicsik már aludtak. Harry kopogott a fürdőszoba ajtaján, mivel éppen a kádban ültem a habtenger közepén.
-Igen?-szóltam ki.
-Bejöhetek édes?-hallotam Hazz hangját a túloldalról
-Persze bébi.-kicsit kinyitotta az ajtót és bekukucskált.
-Ajj, azt hittem valami érdekeset is láthatok.- nézett szomorúan.
-Hát, ez van.-vigyorogtam rá, aztán Harry franciául kezdett beszélni.
-Niall est mieux.(Niall jobban van) Je lui ai parlé.(Beszéltem vele) -itt átváltott spanyolra.- Todavía temblando. (Még mindig remegett) Usted no quiere entender que lo que hizo.(Nem akarja megérteni, hogy mit csinált) -aztán németül fejezte be. - Dann sprichst du mit ihm? (Majd beszélsz vele?)
-Ja.(Igen) Ich spreche mit ihm.(Beszélek vele.) - mosolyogtam.- Viszont Harry most húzás kifele, még 5 perc nyugtot kérek!-néztem rá "csúnyán" és kislisszolt az ajtón.
