10.fejezet~

Hali!!

Fúúú annyira imádlak titeket!!! <3 6 komi és 5 tetszik!!!! váááá el sem hiszem!!! és olyan jó olyanokat olvasni hogy: "szerelmes vagyok a blogodba" meg "kurvajóóó!" meg hogy "könyvet kéne kiadni belőle..." stb.... :D <3 köszönöm a 17 rendszeres olvasót!!!! <3 <3 :D

Bocsánat hogy rövid lett de lehet hogy ma lesz új rész!!! ;) 

Nem húzom tovább az időt biztos kíváncsiak vagytok ;)

jó olvasást! xx.


*Harry szemszöge* 

-Abby... Figyelj mondanom kell valamit... Nagyon fontos és biztos le fog sokkolni de muszáj elmondanom...-kezdtem... Érdeklődve hallgatott miközben leültünk a kanapéra.
-Mit? -kérdezte. Nagy levegőt vettem és folytattam a mondandóm.
-Szóval.... Én nem olyan vagyok mint aminek hiszel... - atya ég.... ennél hülyébben már meg sem tudtam volna fogalmazni.... "Én nem olyan vagyok mint aminek hiszel" blablabla.... Styles miért vagy ilyen hülye? Így egy szavadat sem érti....
-Mi? Miért milyen vagy? -kémlelte az arcomat és félre húzódott mellőlem. Félt.
-Abby... Ne ijedj meg nem bántalak.... Nincs mitől és kitől félned. -na ez hazugság... jobb ha fél.... Most már egész testében remegett egy kicsit.... - Szóval én nem ember vagyok.... Hanem egy....
-E-egy.... -elkerekedett a szeme. Azt hiszem rájött. - Azért vagy ilyen erős... és gyors és.... csábító -ezt az utolsó szót halkan mondta, de mosolygásra késztetett. Bólintottam. - mert egy....
-Mondd ki.
-V-vámpír v-vagy??? - dadogott remegve. Megint bólintottam de most komoran.
-Igen az vagyok.... És te meg az vagy... akit nekem szántak.... születésed óta úgymond az enyém vagy.... Halhatatlan vagy... És ha nem vagy velem akkor végem.... Eddig kerestelek... 400 éven át... Nem fejlődsz tovább ilyen 19 éves maradsz örökre, mint én... Egy különbséggel: te élsz én viszont meghaltam... Tudom hogy ez most sok neked és most lesokkoltál de kérlek értsd meg... Nélküled eltűnök a világról, nem leszek többé.... -és elmondtam neki.... Nehezen de sikerült... - És én... - folytattam halkan. - Szeretlek. - becsuktam a szemem. Pár percig néma csendben ültünk.... vártam Abby reakcióját....
-És.... Honnan tudod hogy én vagyok AZ?? - kérdezte újabb pár perc eltelte után.
-A szemeid... A kék szemeid elsötétültek amikor megcsókoltalak.
-Értem... - teljesen nyugodt volt sőt a végére mosolygott is. - Szeretsz?
-Igen.
-De alig ismersz 1-2 hete....
-Ismerlek én a születésed óta... Egy hang mindig mondta hogy mi van veled. Csak a nevedet nem mondta el....
-Ó.... Harry.... Én... ööö... azt hiszem... hogy ööö én is... bírlak - pirult el.... Erre a kijelentésére vigyorognom kellett... Háh! Szóval mostmár nem az a "bunkó egoista sztárocska vagyok" hanem mostmár "én is bírlak" vagyok.... Na jó ezt én sem értem teljesen jól de nem baj... - És az a hang olyanokat is mondott... ami olyan... lányos dolog? - zavartan babrált a kezeivel. Most erre mit mondjak?? Igen olyanokat is mondott de ez biztos kínos neki.
-Nem.Ilyeneket nem mondott. -mosolyogtam rá bátorítóan. Szívesen megcsókoltam volna,de nem mertem... MI??? Istenem Styles te egy hülye vagy! Az előbb azt mondta hogy "bír" !!! Akkor miért ne csókolhatnád meg?? Most is biztos azt várja hogy megcsókold.... Megfogtam a kezét és közelebb húztam magamhoz. Megcsókoltam, nem ellenkezett. Vele minden más mint a többi lánnyal....